Központi hővisszanyerős szellőztetés családi házba

Egy központi gép dobozában két ventilátor, egy hőcserélő, két szűrő és egy vezérlőpanel ül. Négy vezeték fut belőle: kintről jön a friss levegő, a lakószobák felé megy a befújt, a párás helyiségekből érkezik az elszívott, és a szabadba távozik a használt. Friss levegőt a nappali és a hálók kapnak, a gép a konyhából, a fürdőszobából, a vécéből és a kamrából szív el, az előszoba és a folyosó csak átvezeti a levegőt.

A csatornahálózat lehet csillagpontos, amikor minden szelep saját vezetéket kap egy elosztódobozból, vagy fővezetékes, leágazásokkal. A csillagpontos rendszer könnyebben beszabályozható és kevésbé viszi át a hangot szobáról szobára, a fővezetékes kevesebb csövet igényel.

A hőcserélőben a két légáram vékony lemezek két oldalán halad el egymás mellett. A meleg elszívott levegő átadja hőjének nagy részét a lemeznek, a lemez a túloldalon a hideg friss levegőnek. A gyártók és a szakcikkek szerint a jó gépek a kifelé tartó levegő hőjének 70⁠–⁠90 százalékát adják vissza, a típustól és a légmennyiségtől függően.

Nagy hidegben a hőcserélőben kicsapódó pára megfagyhat, ezt a gép előfűtővel vagy a ventilátorok szabályozásával előzi meg. Entalpia-hőcserélős gép a nedvesség egy részét is visszaviszi a lakásba, télen ez a kiszáradt levegőn segít. Nyáron a megkerülő ág éjjel a hőcserélőt kikerülve hozza be a hűvös levegőt.

1. A lakók száma és a helyiségek listája a térfogattal.
2. A friss levegő igénye a lakókra vetítve, felnőttenként óránként 20⁠–⁠40 m³ körül.
3. A vizes helyiségek és a konyha elszívási igénye helyiségenként.
4. A nagyobb érték kiválasztása, a befúvás és az elszívás egyensúlyba hozása.
5. Szelepenkénti légmennyiség, a csatornaméret és a légsebesség meghatározása.
6. Gépválasztás úgy, hogy a névleges érték közepes fordulaton teljesüljön.

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 1. melléklete új épületnél és jelentős felújításnál az MSZ EN 16798-1 szabvány figyelembevételét ajánlja a beltéri paraméterekhez. A 3.1.2. pont kimondja, hogy ha a szellőzés nem nyílászáróval megoldott, szabályozott központi vagy decentralizált, elszívásos vagy hővisszanyerős rendszer kell, elszívásos rendszernél légbevezetőkkel.

A 3.5.3.1. pont a beszabályozásról szól: a szellőzőrendszert beszabályozási terv alapján kell beállítani és dokumentálni, a mérési pontok legalább 10 százalékát szúrópróbával ellenőrizni, frisslevegős rendszernél a térfogatáram a tervezetthez képest 0 és +10 százalék között térhet el. A 3.5.3.3. pont tartós próbaüzemet ír elő.

1. Nyomvonalrajz és anyaglista a számítás alapján.
2. Födémbe betonozott vagy padlásra fektetett csatornák a födém és a szigetelés előtt.
3. Falátvezetések és homlokzati elemek a vakolás vagy a hőszigetelés előtt.
4. Szelepdobozok lezárva, hogy a burkolásnál ne jusson bele por.
5. A gép, a kondenzvíz-elvezetés és a vezérlés a belső munkák végén.
6. Mérés, beszabályozás, próbaüzem és átadás.

A legnagyobb tétel a gép és a csatornahálózat. A gép árát a légszállítás, a hőcserélő fajtája, az entalpia-csere és a vezérlés határozza meg, a csatornáét a hossz, az anyag és az, hogy merev vagy födémbe fektethető rugalmas csőről van szó.

A járulékos munkák, az álmennyezet, a dobozolás, a homlokzati átvezetés és a kondenzvíz-elvezetés lakott háznál nagyobb arányt képviselnek. A gépet és az anyagot mi szerezzük be, az ajánlatban mindegyik saját sort kap.